A szebényi Szent István tiszteletére szentelt barokk templom történetéből…
1732-ben Szebény még nem a pécsi püspökséghez tartozott, hanem a többi falukkal együtt az esztergomi érsekséghez. A török időkben és azt követően Szebénynek önálló plébániája nem volt, az egyházi anyakönyvezetés Berkesden történt. A berkesdi plébános járt ide misézni minden 3. vasárnap. A többi vasárnapon a szebényi hívek Hímesházára jártak misére.
Szebény 1735-ben lett önálló plébániává, hozzá tartozott Bozsok, Feked, Véménd és Szűr.
1753-ban költözött ide az első plébános, Pirchner Gábor, majd Mutnyánszky András. Ekkor az istentiszteleteket még a szentlászlói templomban tartották. Ez a templom Szűrtől északkeletre állt.
Újhelyi János plébános kérésére 1771. augusztus 20-án tették le a jelenlegi templom alapkövét,, majd 1771 és 1775 között felépült a jelenlegi templom, melyet 1775. augusztus 20-án szenteltek fel. Újhelyi János plébános a szószék alatt van eltemetve.
1946-ban készítette el Gebauer Ernő pécsi festőművész a mennyezet freskóit, Őry József pedig a falakat és az oszlopsíkokat munkálta meg. Közös munkájuk eredményeként ma a környék legszebb templombelsőjét csodálhatjuk meg Szebényben.
A freskók témái:
A szebényi hívek hódolata a magyarok Nagyasszonya iránt, körben a 4 evangelista látható: Máté, Márk, Lukács és János.
Szent István Keresztelése
Szent István koronázása
Szent Jobb Körmenet
A szentély a főoltárral. A főoltár felett a Szentháromság, mellette jobbra a Szűz Mária Szent Szíve szobor, balra a Jézus Szentséges Szíve szobor. A szentélytől jobbra a szószék, balra a Kereszten Függő Megváltó tiszteletére szentelt mellékoltár.
