Szebény Baranya megye keleti részén helyezkedik el. A Keleti-Mecsek délkeleti előterében völgyekkel tagolt alacsony dombság nyúlik kelet felé a Duna völgyéig. Ez a Mórágyi-rög, vagy Geresdi-hátság. 200-300m magas gránitrög, melyet vastag lösztakaró borít. Fazekasboda-Mórágyi dombvidéknek is nevezik. Ezekhez tartozik a mi vidékünk is.
SzebénySzebény határában ered a Csele patak, amely a Mohácsnál ömlik a Dunába. Kristálytiszta vize festői környezetben csörgedezik alá a köves kavicsos Szikrási völgyből. Dombjaink hosszan nyúlnak el ÉK-DNY-i irányban. Ugyanezt az irányt követi a település is a völgybe és a dombok oldalába épült házaival.
„Ez a terület ősidők óta lakott hely. Szebény határában a kőkori, bronzkori ember éppen úgy otthon volt, mint a római plebejus és az avar harcos. S ezen népeknek kiterjedt lakóhelyei és elmaradhatatlan temetői mellett szép sorjában ott fekszenek a magyar honfoglalás kori sírok is, és tovább a mai napig minden század magyar temetői.” (Dr. Zsolt Zsigmond)
A honfoglalás utáni időkből kizárólag egyházi eredetű írásos emlékeink vannak a faluval kapcsolatban. A legrégebbi adat I. István korabeli. 1015-ben István király a pécsváradi bencés apátságot alapította, a negyven puszta közül, amelyet az apátságnak adott a huszonnegyedik volt Mikusek – puszta, amely később Mikuzeben, Zebegény, végül Szebény lett.
A Mohácsi Vész idején sem pusztult el, sőt sokaknak védelmet nyújtott, mivel eldugott helyen, völgyben feküdt és annak idején még sűrű erdő vette körül.
Ezt bizonyítja még a falu határában álló néhány védett óriástölgy, és a dűlőnevek: Cseroldal, Cserhát. A környéken szinte egyetlen hely, ahol megmaradt a magyar lakosság.
A falu népe kezdetben feltehetően állattartással foglalkozott, mivel sok volt a rét, legelő. Később áttértek a gyümölcs és szőlőtermesztésre. Már az 1700-as évek közepén számottevő iparos is dolgozott itt. A Csele-patak vize négy malmot hajtott.
A jelenlegi templom alapkövét 1771. augusztus 20-án tették le és 1775-ben lett felszentelve. 1794-ben épült a jelenlegi Általános Iskola három tanteremmel.
1827-ben szentelték fel a Havi Boldogasszony kápolnát, a mai temető mellett.
1909- 11-ig épült a Pécs- Bátaszék vasútvonal. 5000 korona ellenében Szebény is kapott vasútállomást.
1928-ban kapott villanyvilágítást a falu.
1943-ban megépült az országút Szebény és Trefort- puszta között.
1990 óta a falu önálló önkormányzattal rendelkezik. Az utóbbi húsz évben telefonhálózatot, kábeltévé hálózatot építettek, ki és bevezették a földgázt a házakba. Rendezettebbé váltak az utak, utcák, parkok.
A falu földútja, zártsága, míg bekötőutat nem kapott, a megszokottnál hosszabb ideig tartotta életben a hagyományos paraszti kultúra elemeit: Szebény falu tiszta forrásból táplálkozó népművészetét, szokásvilágát, színekben harmonikus viseletét mind a mai napig megőrizte. Ennek hagyományait ápolta az 1956 -ban alakult Szebényi Hagyományőrző Népi Együttes, és ápolja ma is a 10 évvel később alakult Szebényi Asszonykórus. A múlt század tárgyi emlékei megtekinthetők a község helytörténeti gyűjteményében.